Julcsi Ulmban

Két évig lakunk egy kedves kis városban. Mióta eljöttünk onnan sokat gondolunk vissza és fáj a szívünk mert bizony jó volt ott. De egyik nap gondoltunk egyet és útrakerekedtünk, hogy megtegyük a 850 km-nyi, már jól ismert utat Ulmba. Jó volt viszontlátni a várost és a barátokat.

Fínom reggeli-ebéd után (köszönjük Anikónak), Julcsi kipróbálta a játékokat, aztán útnak indult és megnézte a várost
Julcsi kedvence a brezel. Ilyet itthon nem lehet találni!

Itt ilyen pici a Duna...

Meglátogattuk Günteréket, ahol nagy gyerekpartit csaptunk.

A két főbetyár Melanie és Kinga:

Nem csodálkoznék ha Günter tv-jén a zöld szín kifakulna...

Amíg a lányok tomboltak a gyerekek közt, addig a fiuk elindultak sütni... Majd visszatértek, mert a szenet otthon hagyták. Később a húsért kellett visszajönniük. Ezután már csak egyetlen dolgot hagytak otthon, a kisház kulcsát.

Másnap meglátogattuk Ottíliát.

Ilyen szuper kilátás van Otti erkélyéről...

Mivel nem kaptunk tiramisut Lehr-ben, Anikóval és Arminnal még egy utolsó kirándulást tettünk a városban.

Pár régi kép Ulmról:

Ha lusta vagy felmenni a Münster tetejére, akkor nézd meg ezt a képet!